Sajnos elég szoros. Szeretjük egymást. Valami pech folytán különösen a szénhidrátok az egyes számú barátaim. Kijelenthetem: totálisan egészségtelenül táplálkozom. Keveset iszom, sok kenyérfélét/péksütit (abból is sok fehéret) eszem és finoman szólva sem vetem meg az édességeket, sütiket, csokikat. Ehhez képest kevés zöldséget és gyümölcsöt eszem. Ebből is baromi kevés a nyers zöldség. Éhségemre a megoldást általában valami kéznél lévő péksütiben, kekszben látom. Pedig a hűtő tele van zöldségekkel és gyümölcsökkel, amiket szeretek ugyan, de valahogy nagyobb a kanyar feléjük, mint a gonosz szénhidrátok felé. Ki érti ezt? Na, de most hagyjuk a tudományos magyarázatokat. Tudjuk, hogy ok és okozat ez, mostanra megszokta a szervezetem, hogy így és ennyit eszem és ettől nem tágít. Jó neki. Kár, hogy közben akkora lettem, mint egy hőlégballon.

Időnként valamelyik TV-csatonán nézem a súlyosan elhízott amerikai nőkről szóló lefogyasztós műsort. Tökre sajnálom őket és közben tudom, én is olyan vagyok mint ők, csak a balkáni kiadásban és valamivel kisebben, de az út pont olyan, mint az övék, tejszínhabbal díszített, aztán a tetején lévő koktélcseresznye is be van vonva valami szirupos mandulával. Aztán mind meghalunk érelmeszesedésben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben vagy trombózisban. Sounds like a plan, ye? LÓFASZT!

Jelenleg 35 a testtömegindexem, a tudomány mai állása és röpke szemrevételezés után még a vak is látja, hogy elhízott vagyok.

Kicsit még sajnálgatom magam, aztán lefogyok bazmeg, ha addig élek is!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!